Havi archívum: december 2016

Miért jó online karácsonyfát rendelni?

2016-12-06T08:26:30+00:002016. december 7.|

                                                        

 

Az ünnepek közeledtével mindenkiben nő a feszültség és a szorongás. Próbálunk megfelelni, hogy szentestére minden tökéletes legyen. Meg kell venni az ajándékokat, be kell szerezni a karácsonyi vacsorákhoz és ebédekhez nélkülözhetetlen hozzávalókat, rendbe kell tenni a lakást, sőt még egy kicsit fel is kell díszíteni.

És ne feledkezzünk meg az ünnepek díszéről a karácsonyfáról sem. A fát meg kell vásárolni, haza kell vinni valamivel, fel kell cipelni, be kell faragni, sőt még fel is kell díszíteni. Ez rengeteg időt vesz igénybe. És még valamikor dolgozni is kell…

Ráadásul az ünnepek közeledtével mindenhol nő a forgalom. Tülekedés, sorbanállás és idegeskedés. Nem csoda tehát, hogy egyre többen görcsbe szoruló gyomorral gondolnak a közelgő ünnepekre. Hogyan tudunk megfelelni ezeknek az elvárásoknak?

Ezeket a tényezőket figyelembe véve született meg a karacsonyfa-vasar.hu ötlete. Úgy gondoltuk, hogy a családoknak hatalmas segítség lehet, hogy házhoz szállítva és egyúttal a megfelelő választékot biztosítva is meg lehet oldani ezt a sokak számára idegtépő folyamatot.

Mi segítünk felvinni a fát, sőt vásárlóinknak nem kell karácsony napján késsel befaragni a fát, mi beállítjuk a talpba.

 

Gilincsek Edgár

Honnan ered a karácsonyfa állítás szokása?

2016-12-06T08:37:21+00:002016. december 5.|

Az örökzöldek tisztelete világszerte a legtöbb ókori vallás egyik központi eleme, amely a megújuló életet jelképezi. A Mithras kultuszban fákat díszítettek a téli napforduló idején a napisten tiszteletére. Az északi tájakon fenyőágakkal díszítették a házat, hogy a rossz szellemeket elűzzék, illetve a zöld ágak a reményt szimbolizálták, hogy a tél nehezén túl vannak és ismét közeledik a tavasz. Sokan úgy hitték, hogy a nap tulajdonképpen egy isten, a tél pedig akkor jön el, amikor a napisten beteg és gyenge lesz. Az örökzöldek így a növények és fák virágzására, a napisten megerősödésére és a nyárra emlékeztette őket.

Az ókori egyiptomiak egyik legjelentősebb istene Ré volt, a napisten, akit legtöbbször napkoronggal a fején ábrázoltak. A szkarabeusz, napkorong és kosfejű férfi ábrázolásának kombinációja a felkelő, déli és lenyugvó napot jelentette számukra. Az egyiptomiak a téli napforduló idején – azaz mikor Ré elkezdett felgyógyulni és megerősödni – pálmalevélből készült gyékényszőnyeggel díszítették fel otthonaikat, ami a halál felett diadalmaskodó életet szimbolizálta.

A rómaiak az újévet babérkoszorúval köszöntötték és hatalmas lakomákat tartottak. A római világban a napfordulókor ünnepelt Saturnalia (dec. 17.) – amely során Saturnusra, a földművelés istenére emlékeztek – a vidámság és az ajándékozás napja volt, a római újévkor (jan. 1.) a házakat és templomokat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak.

Nem véletlen, hogy a későbbiekben az ókeresztény egyház is (niceai zsinat i.sz. 325) ezt az időszakot választotta a karácsony, vagyis Jézus születésének évfordulójának megemlékezésére.

Az első írásos nyoma a karácsonyfa-állításnak 1419-ből származik. Egy freiburgi pék kapott megbízást Breisgauban, hogy egy fát díszítsen fel édességekkel a gyerekeinek. A 16. század folyamán Németország szerte már több említést olvashatunk a fa díszítésének hagyományáról, ahol egyre gyakrabban fenyőfa szerepel az utalásokban. A 19. századra teljesen elterjed a szokás Európa szerte.

Nagy lökést adott a karácsonyfa elterjedésének Viktória brit királynő és férje, Albert szász-coburg-gothai herceg, akik 1846-ban az Illustrated London News című lap egyik rajzán népszerűsítik a szokást gyermekeik körében a feldíszített fenyőfa mellett. Viktória rendkívüli népszerűségének következtében a karácsonyfa állítás gyorsan divattá válik az a német mellett az angolszász nyelvterületeken is.

A szokás német nyelvterülteken gyorsan terjedt, így az Osztrák Monarchiában is eljutott, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek előszeretettel választották az ünneplésnek ezt a formáját. A század közepén már a polgárcsaládok körében is megünnepelték ezt a napot; érdekesség, hogy mikor 1860 karácsonyán Erzsébet királyné Madeira szigetén volt gyógykezelésen, Ferenc József e távoli helyre is küldött neki feldíszített fenyőfát.

Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben, ám elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években, adventi időszakban, Pesten fenyővásárok voltak. Az aradi Alföld című újság 1862-ben arról számolt be, hogy egy nőnevelő-intézet növendékei Deák Ferencnek karácsonyfát állítottak, amelynek minden ágán egy-egy általuk készített kézimunka függött. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelent meg először.

Gilincsek Edgár

http://mult-kor.hu/20131224_a_karacsonyfa_tortenete

Az igazi fenyő vagy a műfenyő? Melyik a jobb megoldás, ha fontos a környezetünk?

2016-12-02T16:26:05+00:002016. december 3.|

tulevelA környezettudatos emberek, akik a hagyományos karácsonyfáról le szeretnének mondani a következő dilemmával szembesülnek: Igazi karácsonyfát vagy műfenyőt vásároljak? Az igazi sokkal szebben mutat karácsonykor, becsempészi a természetet mesterséges környezetünkbe. A globális felmelegedés okozta sokk viszont sokakat elgondolkoztat, hogy egy környezettudatos ember megengedheti-e magának, hogy hagyományos karácsonyfát vásároljon.

 

Karácsonyfák ültetvényekről

 

Évente több millió karácsonyfát vágnak ki Magyarországon, milyen jó lenne, ha ezek a fák a helyükön maradnának és erdőkké alakulnának hosszútávon. Igaz, de vajon ki ültetne több millió fenyőfát, majd gondozná évekig, hogy abból egyszer erdő legyen? A válasz kézenfekvő: senki. Az otthonunkba beállított karácsonyfák nem a fenyőerdőből származnak. Ott ugyanis esztétikai szempontból értékelhetetlen feltisztult fák találhatók, amelyek eladhatatlanok lennének. A karácsonykor megvásárolt karácsonyfák szántóföldi kultúrából származnak, azaz korábban ezeken a területeken korábban jellemzően lágyszárú növényeket termeltek. Miután az adott területet beültetik karácsonyfával, kisebb erdőcskék alakulnak ki rajta. A fáknak megfelelő távolságra kell elhelyezkedniük egymástól, hogy legyen helyük fejlődni és kellő napfényhez jussanak a tűlevelek. Tehát valódi erdők nem jönnek ugyan létre, erdőcskék viszont igen. A vásárlók nélkül ezeken a területeken gabonát termesztenének vagy rétként kaszálnák, rosszabb esetben belepné a parlagfű. Növekedése során ezek az új ültetésű fenyők sok szén-dioxidot megkötnek a légkörből, így csökkentik az üvegházgázok mennyiségét is.

És ellentétben a műfenyőkkel, az idehaza árult fenyők döntő részét Magyarországon nevelik fel, és ez becslések szerint is több száz munkahelyet teremt az országban.

Különös környezeti előnyt jelent, ha helyben termesztett karácsonyfát vásárolunk, amelyeknél elenyésző a szállítás során fellépő károsanyag kibocsátás.

 

Mi a helyzet a műfenyővel?

Életciklus kutatások bizonyították, hogy évente megvásárolni az igazi fenyőfát ökológiai szempontból kedvezőbb, mint tízévente műfenyőt vásárolni. Mi az oka ennek?

A műfenyők többsége Kínában készül, az Európába szállításuk hatalmas károsanyag kibocsátással jár. Jellemzően polivinylchloridból készülnek, amelyet kőolajból állítanak elő intenzív energiafelhasználás mellett. Mivel PVC-ből készülnek az egészségre is ártalmasak, allergiás tüneteket okozhatnak.

A PVC stabilizálásra gyakran ólmot használnak, amely a fenyő öregedésével veszélyes porként az otthonok levegőjébe kerülhet. Ráadásul, ha a műfenyő a hulladékégetőben végzi, akkor a PVC-ből az égés során rákkeltő dioxinok és furánok szabadulnak fel.

Gilincsek Edgár

Forrás:

bestmachinery.hu

zentrum-der-gesundheit.de

Go to Top