Fáink első osztályúak, ami azt jelenti, hogy a következő sztenderdeknek felelnek meg:

  • egyenes, hibátlan törzs
  • sötét zöld színű egészséges és puha tűlevelek
  • a tűlevelek sűrűn helyezkednek el az ágakon
  • az ágak körkörösen helyezkednek el a megfelelő sűrűségben, hiány nélkül
  • az ágak a fa tetején is vannak, a fa teteje nem lehet „kopasz”

Nordmann fenyő jellemzői:

Sűrű, húsos és sötétzöld tűlevelek és szabályos ágszerkezet jellemzi. Gyönyörű megjelenése és tartóssága a legközkedveltebb karácsonyfafajtává teszi. Talán egyetlen hátránya, hogy az illata nem elég intenzív. Javasoljuk, hogy tegyenek mellé egy kis lucfenyőágat karácsonykor, amely gondoskodik arról, hogy a gyönyörű látvány az ünnepkor nélkülözhetetlen fenyőillattal párosuljon.

Sokan hiszik, hogy a nordmann fenyő Dániából, Németországból vagy Normandiából származik. Pedig nem így van. A Kaukázus kelet-anatóliai, grúz és örmény hegyvidékén őshonos ez a faj, amelyet Alexander von Nordmann finn botanikus és zoológus vezetett be a köztudatba. A kaukázusi jegenyefenyőt később róla nevezték le (abies nordmanniana).

Magyarországon a fenyőtermesztés elterjesztésében kulcsfontosságú szerepe volt Petrizilka (Pagony) Károlynak a Zichy grófok erdészének. A világ minden részéről gyűjtötte a különböző fenyő fajok és változatok magjait és a surdi csemetekertben ültette el őket. 1946-ban már 77 fajt mutattak ki leltárában. Többek között olyan fajok hazai elterjesztésében játszott szerepet, mint az abies nordmanniana.

Fáink minősége és származása

A fáink Zala megyéből származnak Surdról és Nagykanizsa közeli egyéb telephelyeinkről. Nagy hangsúlyt fektetünk, hogy a kiválasztásnál tökéletes minőségű fákat válasszunk ki, hiszen ha belegondol nekünk sem éri meg keresztül-kasul furikázni Budapesten olyan fákkal, amelyek később nem nyerik el vevőink tetszését. Persze a fa frissességét nehéz megítélni. Mindenesetre mi hazai karácsonyfák beszerzését javasoljuk termelőktől, hiszen ezek helyben kerülnek megtermelésre, így a magyar gazdaságot erősítik. A hazai ültetvények ökológiai szempontból is hasznosak, továbbá nem kell számolnunk a szállítás során fellépő nagy mértékű károsanyag kibocsátással, mint a dán és német import esetében. Vásárlói szempontból pedig elég egyetlen kézenfekvő kérdést megválaszolni: mit gondolnak egy november elején kivágott dán nordmann fenyő, amit aztán összezsúfolva zárt kamionokba bezsúfolva Európán keresztül beszállítottak Magyarországra vagy a hazai nordmann fenyő a frissebb? Nyomon követjük az időjárást (meleg időben különösen depóba rakva kiszáradásnak indulnak a fák) és decemberben kezdjük a kitermelést, hogy a fák minél tovább díszíthessék vásárlóink otthonát. A hóesés nehezítheti meg a kitermelést, de az utóbbi időben nem jellemző, hogy december elején az időjárás nehezítette volna a munkánkat. Szállodáknak és cégeknek már előbb termelünk ki, hiszen az intézmények már december 6-ától állítanak fákat, felkészülve a karácsonyi hangulatra.

Hogyan növelhetjük karácsonyfánk tartósságát

A karácsonyfára a legnagyobb veszélyt a nedvesség elvesztése okozza. Jól példázza azt, hogy néha előfordul, hogy néhány –  a gyors levélhullajtásról híres – lucfenyőt a kitermelést követően benn felejtünk az ültetvényen és azok még tavasszal (azaz 4 hónappal később) is tökéletes állapotban vannak. Így eljutunk a legfontosabb szabályhoz:

Amíg lehet a karácsonyfa legyen hűvös vagy hideg helyen. Otthon, ha tudjuk kerüljük el, hogy közvetlenül a fűtőtest mellé kerüljön! A vizes talpak is lassíthatják a kiszáradás folyamatát.