Havi archívum: szeptember 2017

Fenyőt ősszel vagy tavasszal érdemes ültetni, figyelemmel kísérve a hőmérsékleti és csapadékviszonyokat. Az őszi ültetésnél kerüljük el a szeptemberi melegeket és lehetőleg októberben ültessünk, még a fagy beállta előtt. Tavasszal pedig a fagy elmúltával, még a nagyobb melegek érkezte előtt márciusban. Fontos, hogy a talajban legyen nedvesség, de semmiképpen ne legyen sáros, mert az akadályozza a tömörítést. A legjobb, ha egy jó esőt követően pár nap szikkadás után fogunk hozzá a telepítéshez.

Lépések:

1. Talajelőkészítés: a legjobb, ha szántott földbe ültetünk, de ne essünk kétségbe, ha ilyen nem áll rendelkezésünkre, mert a nordmann fenyőnk meg fog éledni nem szántott földben is. Fontos azonban a gyomtalanítás ültetés előtt.
2. Megfelelő csemete kiválasztása: nagyon sokan árulnak csemetét és ezek minősége nagyon változó. A legjobb, ha jó előmenetellel rendelkező csemetekerttől vásárolunk, így kisebb az esélye annak, hogy hagyományos jegenye fenyőt vásároljunk, amely szépségben messze elmarad a nordmann fenyőtől. Csemete korban még nehéz felismerni a különbségeket, de azért vannak árulkodó jelek. A nordmann fenyőnek nagyon vastag, húsos levelei vannak és ez már csemete korban megmutatkozik. A törzse vastag és erős. Ültethetünk szabad gyökerű csemetét (nincs földlabdája) vagy konténeres-földlabdás csemetét. Utóbbi ugyan drágább, de egyrészről sokkal jobbak a megéledési esélyei, másrészről töretlenül fejlődik, így hamarabb lesz belőle kis fa – legalábbis ez az én tapasztalatom. Az első két-három évben van a legtöbb munka az ültetvénnyel, így a saját tapasztalatom szerint nem árt ezt az időszakot lerövidíteni. Amennyivel drágább a konténeres csemete, azt bőven kárpótolja a jobb megéledés és a gyorsabb növekedés miatti gyomtalanítási költségcsökkenés.
3. Ültetés: mennyiségtől függ, hogy milyen eszközzel célszerű ültetni. De bármilyen eszközt is választunk a lépések mindig ugyanazok. A nagyobb üzemekben traktorral ültetnek, a kisebbekben ékásóval. Mire figyeljünk ültetéskor? Ha nagyobb mennyiséget ültetünk érdemes madzagot kifeszíteni, hogy soraink szép egyenesek legyenek, ezzel a későbbi művelésnél sok fejfájástól megkímélhetjük magunkat. Javasolt sortávolság, ha korán – a fák méteres korában – kezdjük a ritkítást 1 méter. Ha később szeretnénk elkezdeni vágni, akkor olyan távolságra ültessük, hogy a fák ne érjenek össze, mert deformálják egymást. Pl. egy kétméteres fa szélessége megközelíti a másfél métert, így célszerű ekkora közöket hagyni.  Ha már ki van feszítve a madzag ékásóval vagy földkiemelő lyukfúróval (konténereshez csak ez utóbbi jó, hogy a földlabda beleférjen) elkezdünk 20-30 cm mély lyukat tenni a megfelelő távolságra, amibe aztán belehelyezzük a csemetéket. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a csemetéknek ne kunkorodjon vissza a gyökere, mert akkor elpusztul. A gyökerek szépen nézzenek lefelé a lyukban és a csemetét olyan magasságba igazítsuk a lyuk pereméhez, ahogy addig volt. Ezt követően az ékásóval alaposan tömörítsük neki vékony rétegben földet. Ez fontos mozzanat: ezzel kerüljük el, hogy a gyökér melletti részek levegősek maradjanak. Majd a még megmaradó apró lyukat betemetjük és megtapossuk. Ha jól csináltuk, a csemeténk egyenesen áll és ha két újjal finoman meghúzzuk, akkor nem kezd el feljönni. Ha mégis csináljuk újra. Ha ezeket a lépéseket követjük, akkor szép lesz az ültetvényünk. Ezeket a lépéseket követve egyéb lombos fákat is sikeresen ültethetünk.

konténeres csemete

szabad gyökerű csemete

Jókai Mór: Ültess fát!

Ültess fát! 
Hogyha mást nem, 
lombot ád.
Árnyékában megpihenhetsz,
gondot ő visel reád.

Jó tavasszal nyit virágot, 
messze érzed illatát.
Kis madárka száll reája, 
ingyen hallgathatod szavát.
Ültess fát!